"Majd meglátja, hogy ő - még nem tudja, pontosan, hogy mit, de - valami neki magának is tetsző valódi és jó dolgot fog csinálni az életéből. Olyat például, amilyen néha a beeső napfény csíkja a szőnyegen. (...) Vagy akár, amilyen a bodzaillat annak, aki szereti." (Ottlik Géza: Buda)

2016. november 16., szerda

"...kézifékes fordulást is tud" - Gyerekirodalmi konferencia a Károlin

Nagyon sokszor írtam már a blogon a kortárs hazai gyerekirodalmi műhelyek újdonságairól, eredményeiről, a Nemzetközi Gyerekkönyvtanácsnál, az IBBY-nél tett látogatásomtól kezdve a Parti Medve könyvesbolt megnyitásáig. (Ez a jobb oldali címkefelhőben is tükröződik, elég csak a gyerekirodalom címkére rákeresni...)

Most egy izgalmas konferencián jártam, ahol az elmúlt két év magyar gyerek- és ifjúsági irodalma volt a fő vezérfonal. A konferenciát a Károli Gáspár Református Egyetem Gyermek- és Ifjúsági Irodalmi Kutatócsoportja (GYIIK) rendezte a Magyar Gyerekkönyv Fórum (HUBBY) szakmai támogatásával. A gyerekirodalmi konferencia címét a Csimota Könyvkiadónál megjelent A muter meg a dzsinnek című Elekes Dóra-könyvből kölcsönözték, amely az idei Ünnepi Könyvhéten az Év Gyerekkönyve lett.



A konferencia programjából az tükröződik, hogy a Csimota Kiadó az egyik legprogresszívebb és legjelentősebb gyerekirodalmi műhely Magyarországon, hiszen az előadók által kiválasztott és tárgyalt 19 műből 6 ennél a kiadónál jelent meg. A többi mű a Móra, a Cerkabella, a Pagony, a zETNA, a Forum, a Betűtészta illetve a Magvető kiadóknál jelent meg.

Plenáris szekció
A Könyvmecénás programban (amely szintén a Csimota Kiadó kezdeményezése) kiadott könyv, a Frankovics György szerkesztette "A bűvös puska - Népmesék romákról" volt a témája a plenáris szekció első előadásának, melyet Gulyás Judit, az MTA BTK Néprajztudományi Intézet munkatársa tartott. 

Nagyon izgalmas volt arról hallani, hogy hogyan zajlik Adamik Zsolt Bibedombi szörnyhatározójának bábszínházi adaptációja - erről Gimesi Dóra, a Színház- és Filmművészeti Egyetem tanársegédje mesélt nekünk.

Pompor Zoltán -  aki az OFI igazgatóhelyettese, a Károli Gáspár Református Egyetem docense, gyerekirodalom-szakértő és a Magyar Gyerekkönyv Fórum elnöke - arról tartott előadást, hogy mitől izgalmas Laboda Kornél: mátéPONTindul című regénye: álom és valóság, metafizika és istenélmény, útkeresés, valláskritika és hit kerültek terítékre...

Számomra a konferencia egyik csúcspontja és legizgalmasabb előadása Paulovkin Boglárka grafikusművészé volt, aki Lanczkor Gábor és Takács Mari könyvét, a Csimotánál megjelent Gúfó és a gombákat elemezte grafikusi szemmel. 



Hermann Zoltán, az egyetem docense a Markó Róbert és Papp Tímea szerkesztette Drámai mesék 1-4. sorozatról és a gyerekszínházról tartott előadást a plenáris szekció végén.

Milyen madár, Miféle zergetoll? 
Délután két szekcióban folytatódott a konferencia, és ilyenkor sajnáltam, hogy nem lehettem egyszerre két helyen...

Az egyik szekcióban Herédi Károly, az SZTE doktorandusza mesélt Csík Mónika: Miféle zergetoll? és Raffay Emdre: A sárkány bögréje című műveiről, majd Daróczi Gabriella, az ELTE TÓK adjunktusa tartott előadást Harcos Bálint: A csupaszín oroszlán című könyvéről. Lapis József, az Alföld szerkesztője Kiss Ottó: Ne félj, apa! - Nagy kislánykönyvét választotta elemzésre.

Sebesi Viktória, az ELTE doktorandusza Kollár Árpád: Milyen madár című verseskötetéről, annak nyelvi és nemi szerepeiről, Várnai Zsuzsanna művészetterapeuta pedig Dániel András: A könyv, amibe belement egy óriás című művéről és más posztmodern gyerekkönyvekről beszélt a hallgatóságnak.

Nagyon sajnáltam, hogy nem hallhattam Hansági Ágnes, a KRE docensének előadását a Csimota Kiadó két 2016-os újdonságáról, Kollár Árpád: A Völgy, írta Tárkony és Elekes Dóra: Dettikéről és más istenekről című műveiről. Ágnes egy hihetetlenül művelt és karizmatikus előadó, és a két könyv miatt is nagyon érdekelt volna az előadás. De hát a másik szekcióban is hasonlóan izgalmas könyvekről esett szó... 

Nagy Gabriella mesekutató beszélt Tóth Krisztina: A lány, aki nem beszélt című könyvéről, majd Lovász Andrea kritikus elemezte Mészöly Ágnes: Darwin-játszma című művét. Mindig izgalmas úgy hallani egy elemzést, hogy a szerző (vagy a kiadó) is jelen van és a vitalehetőségek során elég sok kérdést sikerült megbeszélnünk. Sándor Enikő egyetemi hallgató Borbáth Péter: Sündör és Niru című díjnyertes (Év Illusztrátora, Szép Magyar Könyv díjak) regényéről tartott előadást. 

Székely Zsófia egyetemi tanársegéd Elekes Dóra: A muter meg a dzsinnek című könyvét elemezte pszichológus szemmel. Szekeres Nikoletta kritikus a Jelen antológiáról és az ifjúsági, illetve a fiatal felnőtteknek szóló irodalomról tartott előadást. Végül Mészáros Márton egyetemi adjunktus, a másik nagy kedvencem beszélt Totth Benedek: Holtverseny című könyvéről. 

Összegzés
Alapvetően egy jól előkészített és a vártnál nagyobb létszámú hallgatósággal (telt házzal, szinte még a neonlámpákon is lógtak, illetve a földön is ültek emberek...) megvalósult és nagyon izgalmas témákat feldolgozó konferencián vehettem részt, amiért köszönet illeti a szervezőket és az előadókat is, valamint a gyerekirodalom szak önkéntes munkát vállaló hallgatóit. A programban bekövetkező változásokat és csúszásokat, helyszínváltozásokat a szervezők a lehetőségekhez mérten profin kezelték, és a hallgatóság is partner volt mindenben. Legközelebb érdemes lesz egy nagyobb termet foglalni a plenáris szekcióhoz, ha ilyen óriási az érdeklődés a konferencia iránt. Arra viszont nagy szükség lenne, hogy minden előadó készítsen legalább egy rövid, áttekinthető prezentációt az előadásáról, vagy legalább vetítse ki az illusztrációkat, mert a tanulmány/könyvkritika puszta felolvasása időnként nehezen követhető és nem köti le annyira a hallgatóság figyelmét, mint egy hatásos, áttekinthető, látványos prezentáció, amely illusztrálja és erősíti a mondanivalót. (Paulovkin Boglárka szerintem tarthatna egy Prezi-workshopot a többi előadónak;)

Jövőre veletek ugyanitt!

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése