"Majd meglátja, hogy ő - még nem tudja, pontosan, hogy mit, de - valami neki magának is tetsző valódi és jó dolgot fog csinálni az életéből. Olyat például, amilyen néha a beeső napfény csíkja a szőnyegen. (...) Vagy akár, amilyen a bodzaillat annak, aki szereti." (Ottlik Géza: Buda)
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: MOZA. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: MOZA. Összes bejegyzés megjelenítése

2017. július 19., szerda

A Káli44 Vendégház Révfülöpön

Ismét egy szuper vendégházat ajánlok a figyelmetekbe, méghozzá a Káli44-et, amelyet a blogon nemrég bemutatott Kauker Szilvi és férje, Aklan András hoztak létre Révfülöpön.

Aki figyeli a blog Facebook-oldalát, az már jó pár képpel találkozhatott ebből a vendégházból, hiszen az elmúlt egy hónapban kétszer is ellátogattam ide.


A vendégház története - Vihar szálló és Magyar Csárda
A házat 1895-ben építtette a kővágóőrsi származású Schwarcz József, aki szatócsboltként és vendéglőként üzemeltette. Az első képes anyag a házról a Vihar szálló és vendéglő bejáratát ábrázoló 1899-es képeslap. Ekkor egy nagy étterem, ivószoba, bolti helyiség, 4 vendégszoba, nagy borpince, jégverem, istálló és kocsiszín is tartozott a házhoz.


1938-ban már Magyar Csárda néven üzemelt és már 6 kiadó szobája volt. Az éttermi részben rendezvényeket is tartottak, nem ritkán verekedtek össze a vendégek. Az államosítás során állami kézbe került, sokáig rendőri szállás is volt. Később a Nagy család, majd egy osztrák tulajdonos birtokolta, végül nemrég az Aklan-Kauker család vásárolta meg.

A Káli44
Szilviék azért vették meg a több mint 120 éves kúriát, hogy ide költözzenek le két kislányukkal, de idén nyáron még vendégházként üzemeltetik, így gyakorlatilag bárki megszállhat náluk. A Vendégházat a címről - Káli út 44 - nevezték el. Ősztől teljesen felújítják a házat, addig azonban érdemes megnézni, mit hozott ki Szilvi a meglévő  helyiségekből egyszerű, mégis lenyűgöző megoldások segítségével.

A házban 6 egyedi és hangulatos szoba található - ebből egy két helyiséges családi szoba pici gyerekszobával és egy franciaágyas nagyszobával - és két közös fürdőn osztoznak a vendégek.











Van még egy konyha és egy nagy fedett terasz is, valamint egy hatalmas kert gyümölcsfákkal és mini játszótérrel.










A tisztaszoba
Az egyik kedvenc szobám a "tisztaszoba", amely a nevét nem csak a tisztaságáról, hanem a Balaton-felvidéki parasztházak legdíszesebb szobájáról kapta. Ez a szoba volt a parasztházak gyöngyszeme, magasan vetett ágyakkal, díszes bútorokkal. Nagyon megörültünk, amikor ezt a szobát kaptuk múlt hétvégén, hiszen a csodás ónémet bútorokat - amelyek évtizedek óta a ház tartozékai -  használhattuk is.




Családi szoba
Megszálltuk már a Nagy Balaton családi szobában is, amiben imádtuk a dekorációkat: az ágy feletti evezős megoldást, valamint Rófusz Kinga Nyár című képét.




Szilviék fontosnak tartják a fenntarthatóságot és az egészséget, ezért a vendégház törölközőit és ágyneműit kizárólag természetes alapanyagokkal tisztítják.





 A Balaton néhány perc gyaloglásra található, jó időben le lehet menni strandolni vagy hajózni, a Káli-medencét pedig akár autóval, akár kerékpárral is érdemes innen bejárni. A tulajdonosok kérésre borkóstolókat is szerveznek, hiszen saját családi szőlőbirtokuk és borászatuk is van.



Ajánlom azoknak, akik egy kicsit szeretnének kiszakadni a nagyvárosi nyüzsgésből, valamint nagyra értékelik a rusztikus stílusú szállásokat és az eredeti megoldásokat.




Képek forrása: a Káli44 Vendégház Facebook-oldala


2017. március 27., hétfő

Kauker Szilvia, MOZA Cementlap Manufaktúra

Nemrég Kauker Szilvivel, a MOZA Cementlap Manufaktúra alapítójával beszélgettem a Gutenberg téri bemutatótermében. Szilvi egy rendkívül szép, kreatív és extravagáns stílusú nő, aki a vállalkozásában több női munkaerőt is alkalmaz, nemcsak a bemutatótermében, hanem a cementlapokat előállító műhelyében is.







Szilvi a Bakony lábánál született és rajztehetsége, kerámia iránti vonzalma már egészen kis korában megmutatkozott. Nagy hatással volt rá az általános iskolai rajztanárja, akihez rajzszakkörre is járt. Később Budapesten, a Kaffka Margit Gimnázium rajz tagozatára járt, majd a Kertészeti Egyetem tájépítész szakát végezte el. Rövid ideig dolgozott tájépítészként egy jól menő budapesti irodánál, azonban régi álma nem hagyta nyugodni és keramikus-formatervező diplomájával a zsebében 2010-ben megalapította saját cementlap-manufaktúráját. Szilvi ugyanis a Kertészeti Egyetem mellett az Iparművészeti Egyetemre is járt, végül a Soproni Alkalmazott Művészeti Intézetben fejezte be tanulmányait, gyakorlatát pedig a Kecskeméti Kerámiastúdióban töltötte, ahol több külföldi művész is megfordult. Szilvire nagy hatással voltak a budapesti bérházak folyosóin látott cementlapok, így diplomamunkája témájául is ezeket választotta. Felkutatta a történetüket, készítésüket, és elkezdett foglalkozni az egyedi cementlapok előállításának gondolatával. A gyakorlati megvalósítást egy hároméves Kozma-ösztöndíj elnyerése tette lehetővé, így Szilvi belevágott a cementlapok készítésébe.





A cementlap európai története egészen az 1800-as évek közepére nyúlik vissza, tartósságukra pedig bizonyíték, hogy több háborút túléltek, a mai napig népszerűek az újrahasznosított, tisztított cementlapok is. Az 1990-es években a külföldről beszivárgó hidegburkolatok (greslap, terrakotta) némileg háttérbe szorították a cementlapokat, viszont ma egyre többen csodálkoznak rá a szépségére és variálhatóságára.





Szilvi a kis hazai gyártók után a cementlapok készítését külföldön is tanulmányozta: Marokkóban, Spanyolországban és Portugáliában, ahol helyi mesterektől, kis műhelyekben tanulta meg, hogyan készülnek a lapok. A gyakorlatban hosszú út vezetett  ahhoz, hogy itthon is kialakítsa a gyártás legoptimálisabb technológiáját, kikísérletezze a cement, a víz felhasználásának ideális módját. Az Ajka mellett található műhelyben 8 ember gyártja a kézműves technikával készülő cementlapokat.










A mintákban inkább a magyar tradíciókat próbálják megőrizni, organikus, népművészeti vagy éppen szecessziós formákat, geometrikus mintákat beépíteni a hagyományos, egyszínű lapok közé. Az évtizedekkel ezelőtt használt folyosói cementlapok színeihez, mintáihoz igyekeznek új színeket és szemléletet is hozzáadni.





 A terveik szerint külföldön is szeretnének terjeszkedni, illetve egyre inkább bútorok (pad, asztal) burkolásához is használnak cementlapot. Szilviék rendkívül fontosnak érzik a minőség és a precizitás megtartását, és azt is, hogy kizárólag itthon, hazai alapanyagok és munkaerő bevonásával készüljenek a cementlapok. A hagyományok továbbörökítése mellett keresik a cementlapban rejlő újabb lehetőségeket, így a modernebb motívumok és színkombinációk készítésétől sem riadnak vissza. Céljuk, hogy a cementlap ismét népszerű, elérhető burkolat legyen hazánkban.



A kínálatban megtalálható minták közül a legnépszerűbbek a klasszikus vonalak, de az újabb mintákat, a pöttyös, nyilacskás, hatszöges formákat is keresik a vevők. A színek közül a fekete-fehér mellett a türkiz-szürke és a pasztell árnyalatok a legkedveltebbek. Szilvi kedvencei a szecessziós-szürke mellett a fekete-fehér tulipános minták.





A munka mellett Szilvinek kevés ideje marad magára, a családjára, két tündéri kislányára, akik közül Borka 4, Ilonka pedig 2 éves. Nemrég még egy szülinapi zsúrt is tartottak a MOZA-bemutatóteremben, ahol csupa kis hercegnő szaladgált, egy ponton a kirakatban ugráltak legalább tízen, és a cementlapoknak semmi baja nem lett! Azóta vannak fent a kék zászlófüzérek a showroomban, ami szerintem még hangulatosabb és játékosabb lett tőlük.




Szilvi férje, Aklan András borászattal foglalkozik a Balaton-felvidéken található családi pincészetben. Nemsokára pedig az egész család leköltözik a Balatonhoz, ahol egy régi kúria felújításával telnek majd a következő hónapok.Természetesen ott is lesznek majd gyönyörű cementlapok a tornácon...

Elérhetőség:
MOZA Cementlap Manufaktúra
1085 Gutenberg tér 2.
www.moza.hu

Képek forrása: MOZA Cementlap Manufaktúra/Kauker Szilvia, Molnár Kata