"Majd meglátja, hogy ő - még nem tudja, pontosan, hogy mit, de - valami neki magának is tetsző valódi és jó dolgot fog csinálni az életéből. Olyat például, amilyen néha a beeső napfény csíkja a szőnyegen. (...) Vagy akár, amilyen a bodzaillat annak, aki szereti." (Ottlik Géza: Buda)

2016. március 30., szerda

Pöttyös Panni, Mosó Masa és barátai a múzeumban - F. Györffy Anna életműkiállítása

Egy tündéri kiállítást ajánlok a figyelmetekbe. Emlékeztek még Pöttyös Pannira, a Grimm-mesékhez készült diafilmekre vagy a Mosó Masa mosodájára? Ha van kedvetek felidézni a kellemes gyerekkori emlékeket, és még nem jártatok ezen a kiállításon, akkor irány a Petőfi Irodalmi Múzeum!






A tárlaton, melyet F. Györffy Anna születésének 100. évfordulója alkalmából tavaly ősszel nyitottak meg, a művésznő gazdag életművét tekinthetitek meg.




F. Györffy Anna (1915–2006) Erdélyben, a Kolozsvár melletti Szucságban született, és gyerekkorában sok időt töltött az ott élő nagyszüleinél. Az állatok és a természet közelsége, a kalotaszegi hagyományok életre szóló élményt és forrásanyagot jelentettek számára, melyből tervezőként és meseillusztrátorként is inspirálódhatott.

Rendkívüli rajzkészség
Kivételes rajztehetségét egyrészt édesapjától,  Györffy István híres néprajztudóstól, valamint az ő szűrszabó felmenőitől, másrészt rendkívüli kézügyességű édesanyjától, Papp Annától örökölte. A paraszti viseletet és ornamentikát édesapja biztatására kezdte tanulmányozni, nyaralásai során pedig sok rajzot készített az erdélyi falvak lakosságáról és a kalotaszegi viseletről is. Első néprajzi tárgyú illusztrációs megbízásait édesapjának köszönhette, és ezek között gyerekeknek szóló rajzok is voltak.


Holland hatások
Az erdélyi mellett a holland kultúra is nagy szerepet játszott érdeklődése és vizuális kultúrája kialakulásában. Az I. világháborút követően ugyanis a mostoha életviszonyok miatt az Országos Gyermekvédő Liga közvetítésével holland és belga családok több ezer magyar gyereket láttak vendégül. Anna így hosszú hónapokat, tíz-tizenegy éves korában pedig másfél évet töltött Rotterdamban, ahol előkelő iskolába járt és rendszeresen látogatta az állatkertet és a múzeumokat, holland gyerekkönyveket olvasott, melyek hatása máig tetten érhető művészetében. 


Iparművészeti munkák
Ruhatervezőnek tanult, divatterveire pedig a magyaros ruhamozgalom népszerűsítői és a divatlapok is felfigyeltek. Azért a holland hatások ezeken a rajzokon is megjelennek:



Sikerei nyomán húszévesen felvételt nyert a Goldberger textilgyárba, ahol művészeti vezetőként tervezett magyaros mintákat, gyerektextíliákat, kékfestőt és plakátot is. Később szabadúszó iparművészként kézzel festett selyemblúzt, kerámiaékszert, porcelánedényt és csempét is megálmodott.

Meseillusztrációk
F. Györffy Anna meseillusztrátori karrierje az 1950-es években indult. Férje ösztönzésére már a '30-as években alakrajzot tanult Molnár C. Páltól, amiben nagy örömét lelte.  Az ő révén ismerkedett meg Kner Albert tervezőgrafikussal, a Hungária Nyomda művészeti vezetőjével, aki kisebb gyerekillusztrátori feladatokkal bízta meg. A korai művészi munkáit Györffy Anna vagy Panni néven szignálta.

"Nagyon szeretem a rajzaidat, annyi báj és üdeség van bennük." (Szabó Magda  F. Györffy Annának, 1956-ban)
Pöttyös Panni
A művésznő három évtizeden át volt Szepes Mária alkotótársa és összesen 15 Pöttyös Panni-könyvet illusztrált. Az első kötet 1955-ben jelent meg az óvodás kislányról, aki piros pöttyös ruhája és bárányhímlője miatt kapta becenevét, majd 1956 és 1985 között Panni újabb történetei jelentek meg, németül és oroszul is.

Az évek során a rajzok egyre hangsúlyosabbak lettek, és a stílusuk is megváltozott. Az 1970-es években a kibővített Pöttyös Panni című nyitókötethez és a Pöttyös Panni naplójához készített új rajzokon szabálytalan vonalakkal, kontúrszerűen megrajzolt alakok leegyszerűsödtek, geometrikusabbak és színesebbek lettek.

A kötetek népszerűségében jelentős szerepe volt a grafikus vicces és játékos rajzainak is. A Pöttyös Panni-kötetek a mai napig a Móra Kiadó sikerkönyvei közé tartoznak.


Mosó Masa mosodája
F. Györffy Anna illusztrátori munkásságában kitüntetett helyet kapott Varga Katalin helyesírás-fejlesztő könyve, a Mosó Masa mosodája, amelyen generációk nőttek fel, és amely a mai napig közel negyven kiadásban jelent meg a Móra Kiadó jóvoltából. A népszerűséghez persze nagy mértékben  hozzájárultak az ötletes rajzok és a bájos mesefigurák. A dolgos kis állatok (köztük természetesen Mosó Masa is) kötényt hordanak, gyertyával világítanak, az álomszuszék kiskakas rácsos ágyban alszik, Mosó Masáék pedig színes csipesszel akasztják fel a szárítókötélre a tisztára mosott állatokat, pont mint a mama...



A paraszti kultúra a rajzokon itt is megjelenik: egy hímzett szőrmellény, egy festett láda vagy egy faragott pad formájában - sőt Anna gyakran megjelenítette a rajzokon gyerekei fából készült kis székét is.

Grimm-mesék diafilmen
F. Györffy Anna több Grimm-mesét is illusztrált diafilmen, ami a tévé elterjedéséig különösen népszerűnek számított. Ma már inkább a szülők nosztalgiáznak a diafilmeken, bár a Csipkerózsika, a Hamupipőke vagy a Hófehérke és a hét törpe a mai napig elbűvöl minden kisgyereket, és Grimm-illusztrációi a mai napig a legkeresettebb szalagos mesék közé tartoznak. Nézzétek ezeket az álomszép rajzokat!





A kiállított dokumentumok és műtárgyak F. Györffy Anna hagyatékából származnak, a diafilmek eredeti rajzai pedig az Országos Széchenyi Könyvtárból. A kiállítás kurátora Farkas Judit Antónia, a látványt és az installációkat Batisz Miklósnak köszönhetjük, a grafikai arculatot pedig Farkas Annának. Judit és Anna a művésznő unokái, akik méltó emléket állítottak a nem mindennapi tehetségű nagymamájuknak.

A múzeum ajándékboltjában (nekem ezek a helyek a kedvenceim) kaphatók még Mosó Masás, elefántos, rókás kitűzők, csokik, kulcstartók, tükrök, naplók (az utolsó Mosó Masás naplót megvettem, viszont nemsokára kisorsolom egy játék keretében, figyeljétek a blog Facebook-oldalát;)!




A kiállítást még egy hónapig, április 30-ig nézhetitek meg, keddtől vasárnapig 10-18 óra között. A múzeumi bolt keddtől szombatig 10-18 óra között tart nyitva. Jegyárak: felnőtt 800 Ft, gyerek, nyugdíjas, diák 400 Ft, családi jegy (2 felnőtt és kiskorú gyerekeik számára) 1500 Ft.
A kiállítás anyagából katalógus készül, amelyet a Múzeumi boltban lehet majd megvenni április elejétől.

Még valami: a gyerekek játékos feladatlapot is kapnak a kiállításon, amelynek kitöltői között minden hónapban F. Györffy Anna-relikviákból álló ajándékcsomagot sorsolnak ki a múzeum pedagógusai. A csomag tartalma: zsebtükör, kulcstartó, kitűző, hűtőmágnes és csoki. Szóval irány a kiállítás!

Képek: Petőfi Irodalmi Múzeum, F. Györffy Anna grafikusművész hivatalos Facebook-oldala

Frissítés: a kiállítás technikai okok miatt április 24-én bezár! Siessetek!

2016. március 29., kedd

Olvassatok Mikkamakkát!

Ismeritek a Mikkamakka kisiskolások lapját? Az egyik legszínvonalasabb kortárs irodalmi, művészeti, kulturális ismeretterjesztő magazin gyerekeknek a magyar piacon. A magazin megjelenésekor, ősszel írtam is róla a blogon.








Ezen a héten megnyerhetitek az összes eddig megjelent lapszámot a blog Facebook-oldalán!


2016. március 27., vasárnap

Húsvét a nyúllal - Milyen madár

Remélem, mindenkinek jól telik a húsvéti pihenés. Az egyik legszuperebb nyulas verseskönyvvel kívánok igazán szép, feltöltődős napokat!











2016. március 22., kedd

Nyereményjáték Vizsnyiczai Sárival

Lépj be Sári varázslatosan vicces kis világába!

Nyerd meg Vizsnyiczai Sari 17 db-os matricacsomagját vagy a pompomos szülinapi üdvözlőlapokat (egy fiú és egy lány részére)!




Sáriról itt olvashatsz.

Ha van kedved megnyerni a csomagok egyikét,

- kedveld Vizsnyiczai Sari és az Aranynapok FB-oldalakat;

- a Facebook-bejegyzés alatti hozzászólásban írd meg nekünk, melyik ajándékot választod (a matricacsomagot vagy az üdvözlőlapokat);

- várd a sorsolást, amely 2016. március 28-án délben lesz!

2016. március 21., hétfő

Ma van a Down-szindróma világnapja


Tudtátok, hogy március 21-én ünnepeljük a Down-szindróma világnapját? Az első világnapot 2006-ban tartották Svájcban, a kezdeményezéshez azóta rengetegen csatlakoztak világszerte. Ebből az alkalomból a Csimota Könyvkiadó játékot hirdet, amelyben Lili című, Down-szindrómás kislányról szóló könyvet nyerhetitek meg.



„Lilit hiánypótló mesének tartom. A gyönyörű illusztrációk és a kedves rövid, verses elbeszélés teszi olyan könnyen befogadhatóvá és elmesélhetővé a »Down-szindrómás a családban« témát. Érzékenyítésre és elfogadásra egyaránt nagyszerű mese.”
Andi, 28

„A Szabó T. Anna fordította Lili címet viselő mese egy rendkívül elgondolkodtató, a hétköznapokban is felbukkanó problémát, a Down-szindrómát járja körül. A mese az elfogadás, a társadalmi nyitottság problémáját próbálja bemutatni a legfiatalabb korosztály tagjainak. A Lili mondanivalóját remek illusztrációkkal kiegészítve próbálja meg átadni az Olvasó számára. Véleményem szerint a műnek szerepelnie kellene a bevezető mesekönyvekben egy toleránsabb, elfogadóbb generáció kinevelése érdekében.”
Balázs, 26

„Agnès Lacor Lili című meséje a kislány testvérének szemszögéből mutatja be a főszereplő Down-szindrómáját. A gyerek nem egy betegséget, hanem szeretett testvérét látja Liliben. Kiskorától fogva tudja, hogy ő különleges, színes egyéniség. A mese képi világa, a sok színes pasztelkrétával rendkívül jól tükrözi Lili sokszínűségét és szerethetőségét. Vonakodva kezdtem elolvasni a mesét, mivel féltem a témától. Olvasás közben jöttem rá, hogy én is inkább elfordítottam volna tekintetem a »témártól« , mint a könyv felnőtt szereplői, de örülök, hogy végigolvastam a mesét, mert számomra is egy új perspektívát adott a téma jobb megértéséhez, elfogadásához.”
Tünde, 24

„Nagyon kedves mese. Egyszerű elbeszélés, azonban egy nagyon fontos témát tárgyal. Olyan irányból közelít hozzá, mely a kisgyerekek számára nagyon is életszerű. Gyönyörű színes képei pedig rendkívül kifejezőek. Örömmel ajánlom mindenkinek!”
Angelika, 27




Mondjuk azzal vitatkoznék, hogy "tévében sem látod őt, / nem árul majd ceruzát..." mert miért is ne? ;) De attól még a mese nagyon édes és a rajzok is gyönyörűek. 




Játsszatok ti is a könyvért a Csimota Kiadó Facebook-oldalán, írjátok meg, hogy szerintetek miért fontos ez a világnap!

Sorsolás: március 26-án, délben!

2016. március 16., szerda

Egy varázslatos svájci város: Zug

Egy tél végi napon Zug kanton központjában, a festői Zug városában kirándultam, amely Közép-Svájcban, Zürichtől kb 23 km-re délre, a Zugi-tó északkeleti partján fekszik.


Teljes mértékben kozmopolita város, mivel rengeteg külföldi lakik itt - jelenleg 123 nemzet lakói élnek a városban  és nagyon sok cég telepíti ide a székhelyét a rendkívül kedvező adózási feltételek miatt -, a hagyományőrzés azonban pont ezért nagy szerepet kap az itt élők életében.  Akár a januári fáklyás felvonulás (Fackelzug), vagy a molnárok, pékek és cukrászok céhének ünnepe (a Bäckermöhli), amikor a gyerekek süteményt, gyümölcsöt, édességet kapnak az óváros utcáin, illetve a Torkos Csütörtöki karneváli események (Chesslete), amikor a parádé és a Guggenmusik-koncertek kakofonikus hellyé változtatják a várost. Fasnacht-hétfőn pedig Greth Schell néni viszi haza a hátán egy nagy kosárban a részeges férjét, miközben a hét Löli kíséri végig az óvároson.
Egyébként többnyire csendes és nyugodt a város, igazi béke szigete.
















A varázslatos fekvésű város mindössze 33,8 km² területet foglal el, ebben benne van a Zugi-tó északkeleti része (12 km²) illetve partszakasza, valamint az Alpok előtérségének dombvidéke is. Az óváros híres a Zytturm nevű óratoronyról, a városházáról, a halpiacról, a késő-gótikus stílusban épült Szent Oswald-templomról és a középkorban épült várról. A 11 km hosszú tóparton madárház, vízparti haléttermek és egy csodás fürdő is található, ami most ugyan nem volt nyitva, de így is csodálatos érzés volt a hófödte hegyek lábánál napozni a vízparton.











Képek: Molnár Kata