Bor, bringa, csajok

Hallottatok már a bringás-borozós piknikekről? A Wine Bike Piqniq nevű kezdeményezés  keretében két feltörekvő szubkultúra ötvözése során lelkes borkedvelők és bringások Berlin, Portland és San Fransisco mellett Budapesten is szerveznek közösségi piknikezéseket elképesztően hangulatos helyszíneken. Legutóbb például a Feneketlen-tó partján:

Két barátnőm szülinapját is itt ünnepeltük és szuper volt a hangulat. A bringás piknik tökéletes barátoknak, pároknak, vagy spontán ismerkedésre is okot adhat... Itt beszélgettem egy kicsit az egyik főszervezővel, Koklács Katával is, aki nemrég Egerben megnyitotta a Brancs Kávé- és Borkertet a régi Gárdonyi-ház mellett. A hangulatos, gyerek- és kutyabarát kertben borkóstolókat, akusztikus koncerteket, gyerekprogramokat és művészeti esteket is szerveznek, amire óriási igény volt a városban.
A Brancs  másik szülőanyja, Tóth Adél gimnáziumi osztálytársnőm, aki sok évi nemzetközi italforgalmazó vállalatnál való munka után szállt be a Katával közös online borkereskedő cégbe, a Wine&Go-ba, amely egyébként már Berlinben is elérhető.  A Wine&Go a Brancs miatt kicsit háttérbe szorult az utóbbi időben, azonban most vasárnap találkozhattok a két csinos lánnyal a WAMP-on is (2015. szept. 6-án 10-18h között az Erzsébet téren), ahol a boraikat is megkóstolhatjátok.

A borok mellett kaphatóak lesznek a WOODI fa bringás kiegészítők is, a borokat pedig a Kantaa bringás futárcég Hampi teherbrigájáról kóstolhatjátok.
Hajrá, csajok!

Fotók forrása: Facebook és a Wine&Go honlapja

A nagymama süteményei és Balatoni Brigitta desszertjei a La Deliziában

Ismeritek a La Deliziát? Ez egy picike, franciás, vintage hangulatú kekszmanufaktúra és cukrászda a VI. kerület szívében, nem messze a Liszt Ferenc tértől. Hogy mitől különleges?

Először is a kekszektől, amelyek nem egyszerű kekszek, több okból is: kézzel készülnek, mind az ötven féle, valódi, intenzív ízekkel, mint a citrom, mogyoró, dió, narancs, csokoládé és rozmaring. A kislányom, amikor megkóstolta, őket, azt kérdezte: "Anya, mitől ilyen finomak ezek a kekszek, hogy nem lehet őket abbahagyni?" Talán attól, hogy a La Deliziában semmilyen adalékanyagot nem használnak, viszont annál több lelkesedéssel dolgozik a négy cukrász a kis konyhán.

A recepteket a tulajdonos Oczella Péter és felesége, Éva hosszú idő alatt kísérletezték ki, és igyekeztek felkutatni az elérhető legjobb minőségű alapanyagokat. Itt a csoki tényleg belga, a vaj bajor, a kakaó extra fekete, a dió dió, a vanília madagaszkári, a nádcukor nyert nádcukor, a fűszerek és a gyümölcsök frissek, a tejszín igazi tehéntejből van. Amit csak lehet, termelőktől vásárolnak meg.

Amiért a szívemnek annyira kedves ez a hely, az az, hogy ebben a kis műhelyben az imádott nagymamám receptje alapján sütik a linzerkarikát! Péter ugyanis az unokatestvérem és így őrizte meg a nagyi emlékét, ami nagyon boldoggá tesz.

A sütiket átlátszó celofánban, csodás rózsaszín szalaggal átkötve, csinos papír- vagy ezüst fémdobozban is elvihetitek magatokkal, de akár házhoz is rendelhetitek. Szuper ajándék szülinapra, névnapra, évfordulóra vagy csak úgy meglepni valakit. Céges ajándéknak is tökéletes. Ezeknek a kekszeknek biztos, hogy senki nem fog tudni ellenállni.

Ráadásul a La Delizia az a hely, ahová Balatoni Brigitta (Gault&Millau Év Cukrásza 2012-ben)  a Costes, a MÁK Bisztró, a L'Occhio di Stile és a ZONA (Év Étterme 2014-ben) után igazolt, így nyár eleje óta a Jókai utcai kis üzletben is meg lehet kóstolni a tehetséges és elképesztően karizmatikus cukrászlány zseniális desszertjeit. Brigi szabad és pozitív egyénisége a tortákon és a pohárkrémeken is érződik, hihetetlenül izgalmas ízkombinációk - tökmag-eper-vanília-fehércsoki - és egzotikus ízek, mangó, tonkabab, pisztácia, pekádió kerülnek a desszertekbe. A választék nagyjából kéthetente változik, mindig vannak csokis desszertek (torták és pohárkrémek), és kapható még kilencféle macaron is.

A Jókai utcában a galérián le is lehet ülni és akár többféle desszertet is végigkóstolhattok, ez egy igazi csajos hely. Bár azt hiszem, a fiúk sem panaszkodnak ennyi finomság láttán. Brigi exkluzív desszertjei is teljesen elérhető árakon kaphatóak (790 Ft a pohárkrém és 990 Ft a torta).

Ez egy olyan hely, ahol a vendégek rajongó üzeneteket hagynak nemcsak a Facebook-oldalukon, hanem az emeleti kis asztalok fiókjaiban is - ezek közül egyébként többet bekeretezve a falon is elolvashattok - szívet melengető sorok ezek.

Most lesz egy éve, hogy a Pozsonyi úton megnyílt a La Delizia második üzlete, itt a házi kekszek mellett a Hideg nyalat - paleo és vegán - fagyikat kóstolhatjátok végig, illetve a hűvösebb idő beköszöntével franciás palacsintákat sütnek nektek!

Próbáljátok ki bátran!




Facebook
Weboldal

Varázslatos vetítés

Napok óta azon gondolkozom, hogy mit élhettek át azok az emberek és főleg a gyerekek, akik borzalmas körülmények között hagyták el a hazájukat és fogalmuk sincs, mit hoz a holnap. A feldolgozhatatlan traumák és bizonytalanság közepette egy kis békét és örömet varázsolt a gyerekek - és talán a szüleik - életébe az, hogy este egy mindenki számára ismerős rajzfilmet, a Tom és Jerryt vetítették nekik az Event Studio önkéntesei. Idézet az egyik hozzászólásból: "Egy kisfiu kereckedett fel a karomba, es mikor meglatta a vetitest, ram nezett es oromeben elpityeregte magat. Az utana kovetkezo kacajt, soha eletemben nem fogom elfelejteni, es o sem! Maga volt a csoda, amit csinaltatok!!"

Köszönet a fantasztikus ötletért és a megvalósításért! <3

Fotó forrása: Facebook 

Vászoly, a mesebeli falu

Évek óta járok Vászolyra, mert a főnököm minden évben vendégül látja a csapatot egy nyár eleji borkóstolásra a szőlőjében, ahonnan csodálatos kilátás nyílik a Balatonra (előtte egy menetrendszerű csobbanás a csopaki strandon, és jól kezdődik a nyár). Azt azonban még soha nem néztem meg, mi van az erdő túloldalán, a faluban. Véletlenül tudtam meg, hogy idén nyáron új vendégház nyílt a központban, és felhívtam őket, van-e még szállás, mivel a Balaton-felvidéken már nem nagyon találtam szabad szobát egy augusztusi hétvégére. Még épp volt hely, így nagy várakozással néztünk az utazás elé (a déli partról jöttünk fel egy hét után az északi oldalra). Füred után északra fordulva a Dörgicsei-medence dimbes-dombos tájai máris elvarázsoltak, és rövidesen meg is érkeztünk a kis faluba, ahol a katolikus templom mellett meg is találtuk a szállásunkat, a Villa Szent Jakabot. A helyről bővebben a Dining Guide-on is írtam, olvassátok el a cikket itt.

Maga a villa egy új építésű szálláshely, talán a falu egyik legszebb fekvésű telkén. A szomszédos telken levő templomhoz gyönyörű gesztenyefasor vezet, mellette hűs vizű patakok csordogálnak. A templommal szemben levő házat és pajtát/vízimalmot  Petráék vették meg nyaralónak és újítják fel - ahogy őt ismerem, csodásan. 

A közelben található kis tó partján fakad a kristálytiszta Szent Jakab forrás, amelyről a szállásunk is kapta a nevét. A tó egy igazi paradicsom, forró napokon sem melegszik fel igazán, mivel a hideg vizű forrás táplálja, a gyerekek boldogan fedezik fel a teknősöket, békákat, apró rákokat és halakat. 

A tavon lévő víziszínpadon pedig  a  Vászolyi Nyár keretében hangulatos koncerteket tartanak, ott jártunkkor éppen egy fantasztikus ütőskoncert volt, amelyet a fenti kis étterem teraszáról hallgattunk végig. 

Elsétáltunk még a falu széli Sajtmanufaktúrához, ahol finom kecskesajtok készülnek, és a faluház udvarán levő termelői vásárba is, ahol a dörgicsei Befőzde fantasztikus lekvárjaiból és szörpjeiből, valamint helyi keramikusok termékeiből is bevásároltunk, hogy a csodás vászolyi nyár emléke tovább tartson.

Miért szeretjük az Édes Sárit?

Sári süteményboltjáról nem tudok elfogultság nélkül írni. Másfél éve, amióta megnyílt, része az életünknek, sőt a környék szinte minden, általam ismert családjának kedvence lett. Isteni sütemények, bájos lányok a pult mögött, gyereksarok, kedves skandináv tengerparti hangulat, minden együtt van egy igazán szerethető helyhez.

Naszádi Sári második kislánya születésekor nyitotta meg süteményboltját, az Édes Sárit. A pici babával és a nagyobbik gyerekkel kapcsolatos tennivalókat, egy költözést és egy süteménybolt megnyitását egyszerre intézni - Sári ebben semmi különlegeset nem talál, természetes bájával és szerénységével mesél minderről.

Az eredetileg vendéglátás-turizmus szakon végzett Sári mindig is imádott sütni, kezdetben barátoknak készített édességeket, elsőként a Módszertani Kabinet nevű kávézóba szállított.  A rendelések egyre csak szaporodtak, végül már lassan tarthatatlanná vált az otthoni sütés, úgyhogy Sári üzlethelyiség után nézett és meg is találta a csendes Kanizsai utcában az ideális helyet. Közben elvégzett egy cukrásziskolát is, hogy meglegyen a papírja, de az igazi tudást autodidakta módon, külföldi szakácskönyvekből, rengeteg munkával és utánajárással szerezte meg. A vállalkozást családi segítséggel indította el, a szomszédos óvodába járó gyerekek és szüleik hamar megkedvelték, így gyorsan híre ment a hangulatos kis sütiboltnak. Nem véletlenül.

Itt teljesen természetes, hogy csak nagyon jó minőségű és szezonális alapanyagok jöhetnek szóba, nem használnak margarint, vagy a sok cukrászdában népszerű előregyártott, fagyasztott alapanyagokat. Sári folyamatosan képzi magát, legutóbb egy Varlhona csokoládékurzuson járt, ahol megismerkedett a szőke csokoládéval, a Dulcey-val, a karamellizált fehércsoládéval, így időnként ilyen különlegességek is bekerülnek a repertoárba. Ami általában nem hiányozhat a pultból, az 6-7 féle sütemény és torta: az omlós croissant, a brownie, a csokidarabkás keksz, a Philadelphia sajttorta, a répatorta, a gyümölcsös piték. Az óvodások kedvencei a kakaóscsiga és a sütinyalóka, az enyém pedig a csokis-málnás és a csokis-körtés pite. Hozzájuk házi szörpök, Cofesa kávé és Kushmi teák közül válogathatunk.

A munkát általában reggel hatkor kezdik, a nem kevésbé bájos Vera és Anna újabban két gyakornoklánnyal felváltva, közben Sári, amikor tud, ügyeket intéz, beszerez vagy éppen gyerekeket visz bölcsődébe, óvodába.

Sári nagyobbik lányával

Március óta Sáriék vasárnaponként sajnos zárva tartanak – részben azért is, mert Sári több időt szeretne a gyerekeivel tölteni - , így akkor kénytelenek vagyunk a körtéri Addicted2Caffeine nevű kávézóba menni, ha esetleg Édes Sári-féle pitékre vágynánk. A süteményekből szállítanak még a szomszéd utcában található Családi Csemegébe, kekszeket, sütiket és pitéket a Tranzit Art Caféba, a Kelet Kávézóba, a Kiadó kocsmába, a Smúzba, a Boardgame Café-ba, a Montázs Café-ba, és legrégebb óta a Módszertani Kabinetbe.

Különleges tortákat készítenek, szinte bármilyen mintát vagy formát megvalósítanak, csokoládé-,  trüffel- vagy sajttortából, rozmaringos-narancsos kókuszos, mákos, sütötökös vagy diós-kávés tortából, de vannak laktóz- és gluténmentes, illetve vegán tortáik is. A Dobos tortáért nem rajongtam, egészen addig, amíg nem kóstoltam az Édes Sári-féle változatot…


Sári férje a nem kevésbé zseniális Nagy Viktor Oszkár, akit többek között az Apaföld című film,  a Hajónapló illetve a Hivatal című tévéfilmek rendezőjeként is ismerhettek. Két tündéri kislányukkal, a hatéves Olíviával és a másfél éves Veronikával a közelben élnek.

Sárinál nemcsak fantasztikus házi süteményeket ehettek, és jó kávét ihattok, hanem beszerezhetitek Vizsnyiczai Sári alkotásait is. Hajrá, Sárik!

Képek forrása: Édes Sári Facebook-oldala

Étteremnap a finn nagykövetség kertjében - Soppa 2015

Biztosan hallottatok már a Restaurant day-ről: évente négy meghatározott napon bárki állíthat fel ideiglenes, úgynevezett pop-up éttermet, kávéházat, vagy bárt egy napra (hogy mit szól ehhez az ÁNTSZ, vagy hogy kellenek-e engedélyek hozzá, az más kérdés). Az Étteremnapok történetében eddig mintegy 17 400 egynapos étterem nyílt, 70.000 vendéglátóval kb. 2 millió vendéggel, 70 országban. De azt tudtátok, hogy ezt a játékos, világméretű kezdeményezést a finnek találták ki?

Nem véletlen, hogy a mai étteremnapon a budapesti finn nagykövetség kertjében, a Finnagorán is felállítottak egy pop-up éttermet, immár negyedik alkalommal, ami a Soppa névre hallgatott (a soppa finn szó, jelentése leves). Pontosan délben nyitottak ki a léggömbökkel díszített gyönyörű kovácsoltvas kapuk, amelyeken át izgatott, vidám emberek, gyerekek és kutyák, finnek és magyarok özönlöttek a kertbe, hogy a Gellért-hegy árnyas fái alatt a gyönyörű májusi napon gazdag krémes lazaclevest kanalazzanak, friss kenyérrel. A standot természetesen az ikonikus Marimekko mintás terítő borította, mi más.










A hagyományos karjalai pirog nekem gyerekkori emlékeket idézett, ugyanis Finnországban cserediákként iskolai háztartástan órán már készítettem ilyet. Ez a finnek nemzeti eledelének számít, nincs olyan rendezvény, amin ne szolgálnák fel. Ma nemcsak megkóstolhatta, hanem azt is végigkísérhette bárki, hogy készül ez a különleges finomság. Teljes kiőrlésű rozslisztből vízzel, sóval vékony kör alakúra nyújtják a tésztát, közepére rizskása vagy krumplipüré kerül, majd körben papucsformára igazítva a kör szélét a töltelékre nyomogatva kisütik. A tetejére tojásvajat tesznek, amihez keményre főtt és villával összetört tojást vajjal kevernek el.


Desszertnek édes erdei gyümölcsös pitét falatozhattak a vendégek, a kávét a Fekete csapata készítette. Volt bolhapiac, ahol a Muminos babafürdőruhától a kávéscsészéken át a finn enteriőrmagazinokig mindent lehetett kapni. Finn és magyar verseket olvastak fel az egybegyűlteknek, és csodás harmonikaszó kísérte az ebédet - Merja Ikkelä és Ilpo Tiihonen közreműködésével.


Finnországot idén a négy fogyatékkal élő punkzenész csapata, a Pertti Kurikan Nimipäivät képviseli a bécsi Eurovíziós fesztiválon, ezért a Finnagora a Soppa étterem bevételét a Magyarországon fogyatékkal élő, és autisztikus fiatalok művészi önkifejezésének ügyét (mese- és művészetterápia) felkaroló Mosoly Otthon Alapítvány számára ajánlotta fel.


Köszönjük a szervezést, a fantasztikus élményt és a jó ügy támogatását!



A képek forrása: Finnagora Facebook

Új kedvenc Szentendrén: a Mjam étterem

Egyszerűen imádom Szentendrét. Van valami megmagyarázhatatlan varázsa, a békés kis utcák, a patak, a galériák, a Fő téren levő pici könyvesbolt, a görögkeleti templomok, az ikonosztázok, a folyópart és a kicsi, eldugott kávézók, éttermek.

 Egyik kedvenc környékem a Bükkös-patak partja, ahol mindig megnyugszom. Szeretem figyelni a halakat a csobogó vízben, belógatni a lábamat egy forró napon, és utána a fák alatt meginni egy kávét, vagy csípős juhsajtkrémet enni görög salátával, frissen grillezett pitával az Adria kávézó teraszán.

A másik kedvencem a templomdomb (mögötte a bordóra festett szerb ortodox székesegyházzal, ami egyszerűen annyira varázslatos, hogy minden alkalommal el kell, hogy menjek megnézni). A domb tövében, a Városház felőli oldalon nyílt meg kb másfél évvel ezelőtt a városka egyik legüdébb színfoltja, a karibi ízeket idevarázsoló  Mjam.

Nemrégiben alkalmam nyílt tesztelni, erről szóló írásomat a Dining Guide-on olvashatjátok.