Astrid gyerekkora
Az írónő Astrid Anna Emilia Ericsson néven született egy svédországi farmon, Vimmerby közelében, Smålandban. Jó tanuló volt, de rebellis szelleme korán megmutatkozott: szívesen járt a városba táncolni és elsőként vágatta rövidre a haját. Az érettségit követően a helyi lapnál helyezkedett el, ahol kisebb írásai is megjelentek.
Anyaság és munka
Később Stockholmba költözött, ahol gyors- és gépírást kezdett tanulni, majd gyereket vállalt. Lars nevű fia egy időre azonban nevelőszülőkhöz került Dániába. Miután állást kapott a Királyi Automobil Klubnál, Sture Lindgrenhez – az autóklub irodavezetőjéhez – ment feleségül. Ezután Lars fia hazakerült Svédországba, és az esküvőt követően Astrid – aki háziasszonyként otthon maradt – magukhoz vette őt. Napilapokba írt karácsonyi elbeszéléseket, majd megszületett Karin nevű lánya, akinek születése után legtöbb idejét gyerekeinek szentelte. Ez alól jelentett kivételt, hogy 1940-től éjszakánként a titkosszolgálat cenzúrahivatalában kapott egy titkos állást, ahol a behívott katonák külföldi levelezését ellenőrizte.
Harisnyás Pippi és barátai
Egyszer a tüdőgyulladással betegeskedő Karin lánya kérte, hogy meséljen neki Harisnyás Pippiről. Ekkor egymás után születtek a mesék egy furcsa szeplős kislányról, aki egy lóval és egy majommal lakott egy nagy házban. Amikor egy baleset után Astrid Lindgrennek egy hétig ágyban kellett maradnia és ekkor írta le a történeteit Pippiről, amiket már korábban elmesélt Karinnak és a barátainak. A kézirat egy példányát próbaképpen elküldte a Bonniers kiadónak, ahol azonban nem talált fogadtatásra. Szeptemberben második díjat nyert az újonnan alakult Rabén & Sjögrens kiadó lányregény pályázatán, és 1945-ben a kiadó gyerekkönyv-pályázatára beadta az átdolgozott Harisnyás Pippi-történetet. Ezúttal megnyerte a versenyt.
A Harisnyás Pippi igen jó fogadtatásban részesült mind a kritikusok, mind az olvasóközönség részéről. Ezt követően sorban jelentek meg könyvei a 80-as évekig.
"Adj a gyerekeknek szeretetet, szeretetet és még több szeretetet, a józan ész majd jön magától." (Astrid Lindgren)
Békedíjas beszéde
Azt már kevesebben tudják róla, hogy 1978-ban a német könyvszakma békedíját kapta, a Frankfurtban elhangzott beszéde hatására pedig a svéd parlament a világon elsőként törvénybe iktatta, hogy tilos a gyerekeket fizikailag bántalmazni mind otthon, mind az iskolában. Azelőtt ugyanis teljesen elfogadott volt a testi fenyítés, mint a nevelés egyik eszköze.
A díj átvételekor elmondott beszédében kifejtette, hogy mennyire sok veszélynek van kitéve a béke, és hogyan lehetne javítani a helyzeten. Meglátása szerint már a gyerekeknél kell kezdeni a béke megőrzését, ugyanis ők azok, akik a jövőben irányítják a bolygót.
Nemet mondani az erőszakra
Lindgrent gyerekként ugyanis nagyon megrendítette, amikor rájött, hogy teljesen átlagos emberek irányítják az országokat. Hatalmukkal gyakran azért élnek vissza, mert gyerekkorukban nem tanulták meg, mi is az a szeretet. Ha egy gyerek a szüleitől, nevelőitől nem tanult jóságot és szeretetet, hanem erőszakos nevelésben volt része, ő maga is zsarnokká, diktátorrá válhat. Ezért mind a gyerekjogok védelme, mind a jövőnk érdekében hirdette: "Mondj nemet az erőszakra!"
"Ne hagyd, hogy elvegyék a kedved. Légy szemtelen. És vad. És csodálatos!" (Astrid Lindgren)
Ezen a héten a híres beszédet is tartalmazó angol nyelvű Astrid Lindgren-ajándékcsomagot és Skandináv Házas vászontáskát nyerhetsz, ha játszol a Facebook-on meghirdetett játékunkon.
(Képek forrása: astridlindgren.se, Molnár Kata)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése