Jostein Gaarder norvég író, a Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál díszvendége

Ma délelőtt Jostein Gaarder norvég regényíróval találkozhattam, aki tegnap a Budapest-nagydíjat vehette át a Könyvfesztiválon. Az íróval legújabb regényének (Anna világa) fordítója, Fejérvári Boldizsár beszélgetett a Prezi auditóriumában. Gaarder jó néhány regényét elolvastam és a fordító is jó ismerősöm, így aztán nagyon vártam a beszélgetést, ami rendkívül izgalmas volt.

Gaarder egy igazán szerethető és rendkívül szórakoztató, intelligens, ember, aki a műveiben és előadásaiban is a legfontosabb társadalmi, környezetvédelmi és emberi jogi kérdésekkel foglalkozik. A Föld napján a bolygónk jövőjének kérdését feszegető kortárs ifjúsági regényről beszélni a lehető legaktuálisabb téma.


A felnőtté válás határán maradni
Gaarder 1952-ben született Oslóban, pedagógus házaspár gyerekeként. Az Oslói Egyetemen végzett 1976-ban skandináv nyelvek és teológia szakon, majd középiskolai tanár és népfőiskolai filozófiatanár lett. Két első novellája után gyerekkönyveket kezdett írni.
Ahogy Gaarder fogalmazott a mai interjúban, már nagyon korán elhatározta, hogy soha nem fog felnőni. Ennek megfelelően sokszor ír gyerekek szemszögéből, érzékletesen ábrázolva az élet dolgaira történő rácsodálkozást. Történeteinek hősei sokszor a felnőtté válás határán levő, önmagukat kereső kamasz gyerekek (Tükör által homályosan, Sofie világa, A kártya titka, Anna világa), akik ebben az átmeneti állapotban sokszor élesebben látják a lényeget, mint a többi ember. A Tükör által... fiatal hősnője ráadásul nemcsak a felnőtté válás, de az élet határán is van, hiszen haldoklik.

Sofie világa
Az író bátran nyúl tabutémákhoz és regényeiben gyakran alkalmazza a "történet a történetben" technikát. A Sofie világa - amely alapvető filozófiai kérdéseket feszeget és a bölcselet történetét mutatja be a gyerekek számára is érthetően - nemzetközi áttörést hozott neki, 60 nyelvre fordították le, igazi klasszikussá vált. A regény elképesztő sikere óta Gaarder minden idejét az írásnak szenteli, főként társadalmi és filozófiai kérdésekkel foglalkozik, és gyakran felszólal környezetvédelmi és emberi jogi témákkal kapcsolatban. 1997-ben feleségével megalapította a Sofie Díjat, amely 2013-ig a legnagyobb jelentőségű nemzetközi környezetvédelmi fejlesztések elismerésére szolgált.

Elismerések
Jostein Gaardert 2005-ben lovaggá ütötték, ugyanebben az évben a Trinity College is díszdoktorai közé fogadta. Elbeszélései és regényei mellett filozófiai és vallási témájú szakkönyvek szerzőjeként is igen termékeny. Több mint 10 norvég és nemzetközi díjat, és számos kritikai elismerést kapott. Jelenleg Oslóban él feleségével és két fiával.

Anna
Az Anna világa (melynek eredeti címe csak Anna, a magyar fordítás mégis utal a Sofie világára, mert bizonyos értelemben annak a folytatása) egy rendkívül élesen látó kislányról szól, aki álmaiban látja, mit hozhat a jövő, milyen következményekkel járhat a jelenlegi környezetszennyező életmódunk. Gaarder ebben a regényében az egyik legfontosabb kérdéssel, az emberi élet feltételeinek megőrzésével foglalkozik, ami az utóbbi időben a leginkább foglalkoztatja. Aktívan és minden rendelkezésére álló eszközzel igyekszik felhívni a fiatalok figyelmét azokra a veszélyekre, amik az egész emberiséget fenyegetik, mielőtt még túl késő lenne.
Gaarder műveinek egyik legszerethetőbb és legértékesebb vonása, hogy szabadon gondolkodásra és cselekvésre ösztönöznek. Dragomán György laudációja, melyet a Budapest-díj átadásakor olvasott fel, tömören fejezi ki a lényeget: „Kamasznak és filozófusnak lenni Gaarder világában ugyanaz, mint lázadónak lenni.”

Aki még szeretne találkozni az íróval, április 23-án délután 3-kor dedikálja az Anna világa és A kártya titka című könyveit a Könyvfesztivál B21-es standján, a Kossuth Kiadónál.