Baba Bakonycsernyéről
Andrea Bakonycsernyén született, édesapja fiúnak várta és úgy is nevelte, a nagymamája a család megrökönyödésére Andreának keresztelte el. Nagymamáján kívül mindenki csak Babának szólította, a faluban pedig csak úgy ismerték, hogy "nézd má', ott van az a kajlafülű baba". Nem számított szép kisgyereknek, de nagy vidámságot hozott mindenki életébe, szerették a családban. Hullan Baba volt a neve, egészen addig, amíg Belgiumba nem költözött, ahol a neve és az életfelfogása is megváltozott.
Bodajki évek
Óvodás korában költöztek el Bodajkra, ahol 18 éves koráig élt a szüleivel és hét évvel idősebb testvérével, Zsuzsával. Házukat a szülei két kezükkel építették, itt már volt külön gyerekszobája is, és a faluban nekik volt először tűzpiros Daciájuk, ami akkoriban nagy szó volt. Anyukája boltos volt, apukája három műszakban dolgozott a közeli bányában. Testvére korán kirepült a családi fészekből. Andrea inkább rossz, mint jó gyereknek számított kamaszkorában, így elég sokszor kikapott otthon... Mikor büntetésben volt és egyedül érezte magát, a ház jeladó rendszerén, a radiátorcsöveken kopogtatott a többieknek a házban, hogy mentsék meg a toronyból, mert bezárta a vasorrú banya...
A nagy szerelem: a futás
Szerencséjére egész kicsi volt még, amikor elkezdett atlétikaedzésekre járni a közeli iskola tornatermébe, ami élete egyik legjobb döntésének bizonyult. Az edzéseken jött rá arra, hogy imád futni. Lételeme a szabadság és a természet szeretete, és a futás korán megtanította arra, hogy előre nézzen és ha el is esett, mindig hamar talpra állt.
Testnevelési tagozatra jelentkezett középiskolába, de nem vették fel és emiatt nagyon elkeseredett. Évekig nem is találta a helyét. Egy német nyelvű gimnáziumba iratták be a szülei Mórra, ezt az iskolát azonban tiszta szívéből utálta. Érzelmeit sosem tudta palástolni, mindig őszintén elmondta, hogy ha valami nem tetszett, amiből sok kellemetlensége származott. Valahogy leérettségizett és mindenki fellélegzett, amikor végzett a gimnáziummal. Pár év múlva, amikor egy osztálytalálkozó keretében visszatért ide, mindenki megdöbbent, hogy lehet, hogy Andreából is lett valaki...
Óvónő és vándorszínész
Gimnázium után 18 évesen elhelyezkedett a helyi óvodában képesítés nélküli óvónőként, amit nagyon szeretett, mert mindig is imádta a kisgyerekeket. Egy évig dolgozott az oviban, amikor 19 évesen elsőre felvették a budapesti Arany János Színházba stúdiósnak, majd felejthetetlen évek következtek segédszínészként a Rock Színházban, a Nemzeti és a Várszínházban. A Vígszínház társulatában is játszott évekig és azt gondolta, ha már így alakult, felcsap színésznek. Évekig készült a Színművészetire, a névváltozáson is gondolkodott, hogy ne kelljen a szintén színész nővére árnyékában élnie. Hullan helyett a Havasi nevet preferálta és már el is készítette a szükséges papírokat, aztán mégis megtorpant. Négy sikertelen felvételi után ötödszörre úgy döntött, nem megy többet felvételizni a Főiskolára. Rájött, hogy nem való neki ez a mesterség, bár nagyon szép emlékei vannak ezekről az évekről, sok jó dologban, filmben és szinkronban volt része, ameddig vándorszínész lehetett, és sok olyan embert megismerhetett, akik még ma is a barátai és akiknek hatalmas szívük van.
Divatmenedzser és gyerekfelügyelő Belgiumban
A felvételi helyett beiratkozott a Kereskedelmi és Vendéglátóipari Főiskola és a Magyar Divatintézet tanfolyamára, ahol két év alatt divatmenedzser diplomát szerzett. Albérletét és az iskola viszonylag magas tandíját is saját maga fizette. Az iskola mellett éjjel mosogatott a Rock Caféban, nappal szabadidejében egy bababoltban volt eladó és azért, hogy egy kicsit megfeledkezhessen a való világról, esténként a Vígszínház társulatával lépett fel, hol táncolt, hol énekelt. Közben rájött, hogy a német mellett angolul is jó lenne megtanulni, de magántanulóként nem sokat fejlődött a kiejtése, így aztán végül 26 évesen egy ügynökségen keresztül munkát keresett és így került Belgiumba, ahol évekig gyerekfelügyelőként dolgozott. Itt nemcsak angolul, hanem flamandul is megtanult és elsajátította a túlélésnek azt a formáját, amit csak azok tudnak igazán, akik az otthonuktól távol élnek.
A Vandergeeten családban máig családtag, a Belgiumban töltött évek alatt pedig új világképet kapott és megtanulta, mi a fontos és mi nem az életben.
Családalapítás és sikerek az ingatlanszakmában
Hazatértét követően majdnem 30 éves korában megismerte élete párját, Robert Snow-t is - pedig korábban nem volt szerencséje a szerelemben. Így, ha nem is Havasi, de végül mégiscsak Hó, azaz Snow lett a neve...
1999-ben elhelyezkedett a Skanska nevű svéd cégnél, ahol 10 éven át dolgozott vezetőként az ingatlanszakmában és több mint 100.000 négyzetméternyi irodaterületet értékesített. A kemény munka és a tudás, amit a szakmában és a munka mellett a Nottinghem Trent Egyetemen elsajátított, csodás eredményeket hozott.
2005-ben megszületett a kislánya, Sarah Ann és azóta a családja a legfontosabb a számára. A velük töltött idő jelenti a legnagyobb örömet. Rájuk és néhány igaz barátjára mindenben számíthat.
Adománygyűjtés a Csemeték javára
Szinte őrangyalként jelent meg a súlyosan sérült gyerekek életében, amikor 2009-ben férjével együtt létrehozta a Csemete Alapítványt, amely adományok gyűjtésével és aktív közreműködésével teszi lehetővé a Sztehló Gábor szociális otthonokban élő fogyatékos gyerekek és fiatal felnőttek számára történő izgalmas, stimuláló élmények megvalósítását. Ezek az élmények a zenei, mese-, kert- és kisállatterápiától kezdve a sportprogramok szervezéséig, kirándulásokig színt visznek az otthonok lakóinak életébe, hogy fejlődésüket és ha lehet, a társadalomba beilleszkedésüket segítsék.
A befolyt adományokat 100%-ban a gyerekekre fordítják, ezt úgy tudják megtenni, hogy kizárólag önkéntesekkel dolgoznak, nincsenek fizetett alkalmazottaik, és nem tartanak fent irodát. Az adó 1%-okból befolyt összegekből az elmúlt évek alatt elindulhatott hét terápiás program is. Jelenleg minden napra jut egy-egy terápiás és sportfoglalkozás az otthon falain belül és kívül is.
Andrea hihetetlenül aktívan és fáradhatatlanul dolgozik azon, hogy önkéntes társaival együtt a gyerekeknek élvezetes, stimuláló programokat szervezzen és lehetővé tegye azok megvalósítását - eddig például két speciálisan felszerelt kisbuszt sikerült megvásárolniuk, amellyel a gyerekek életükben először eljuthattak a Balatonhoz, az állatkertbe vagy a cirkuszba, sőt az uszodába is rendszeresen járnak. Ez nemcsak a gyerekek, hanem a részt vevő önkéntesek és támogató vállalatok, iskolák dolgozóinak, diákjainak életét és gondolkodásmódjára is nagy hatással van.
A jótékony futás nagykövete
Az is Andrea céljai közé tartozik, hogy a jótékony célú futást ismertté tegye hazákban. Ennek az a lényege, hogy aki elindul egy futóversenyen, egy adott cél érdekében a barátaitól, rokonaitól vagy cégektől adományokat gyűjt a lefutott távért cserébe. A világ más tájain ez már egy bevett módszer a jótékony célú adománygyűjtésre, és az utóbbi években - hála Andreának és a hozzá hasonló lelkes embereknek - hazánkban is kezd elterjedni. Fontos tényező a jótékony futásnál, hogy nemcsak az összegyűjtött pénz jelenti a változást, hanem maga az élmény is, hogy sok ember egy célért tesz valamit. A nehéz fizikai kihívás és a közös cél: a speciális kisbuszra összegyűjteni a pénzt, vagy akár egy kis afrikai falu lakóinak elegendő ivóvizet biztosítani - boldogabbá és jobbá teszi a világot.
Andrea minden alkalmat megragad, hogy segítsen. Hosszú szőke haját 2013-ban gondolkodás nélkül levágatta, hogy egy rákbeteg kislánynak parókát készíttessen. A Csemete Alapítványon kívül más alapítványoknak is - pl WaterAid, Leukemia és Lymphoma Society, Team for Kids - is gyűjtött adományokat. Elindította Magyarországon a Team Heart mozgalmat, mely helyi futók részére felhasználóbarát módon ad útmutatást, miként támogathatják megtett kilométereikkel közvetlenül is a választott ügyet. A budapesti futóközösségen belül mára Andrea a jótékony maratoni futás modelljének nagykövete és szószólója lett.
Andrea szerint jótékony célért futni azt jelenti, hogy a kihívást és az életörömöt választjuk a kényelmes nyugalommal szemben. Átértékeljük életünket és motivációt kapunk, ami által jobb emberré válhatunk. Andreát a Csemeték iránti szeretete inspirálja és motiválja. Bár ő ma egy szerető és sikeres család tagja, személyes kötelessége segíteni azoknak, akiknek nálánál kevesebb jutott, és azért küzd minden nap, hogy mindenki számára elérhető legyen az, ami a többség számára természetes.
Könyvek a jótékony maratonról
Andrea tapasztalatait, élményeit könyveiben foglalta össze. 2011-ben jelent meg első könyve - bár kislányának már több könyvet is írt -, az Egy ütemre dobban a szív (Heart over Heels) az Alexandra Kiadónál, amely komoly gyakorlati útmutató mindazoknak, akik szívesen futnának jótékony célokért.
Éppen most jelent meg Andrea második könyve is, melynek címe Több mint futó (Kossuth Kiadó, 2016). Ez a könyv egy csodás utazáson át mutatja be az élet különböző állomásait, és azt, hogyan alakulhat át egy álom valósággá. Új könyve kapcsán a névnapján, április 18-án díszbemutatót tart a St. Andrea Borbárban, ahol jelen lesznek mindazok, akikre Andrea felnéz.
Hogyan támogathatod a Csemetéket?
Mindenki úgy támogatja a gyerekeket, ahogy azt saját erejéből vagy anyagi lehetőségeihez képest megteheti. Akár adománnyal , vagy önkéntes munkával is csatlakozhatsz a terápiás programok valamelyikéhez. Ezen kívül jótékony célú futásoddal is gyűjthetsz kilométereket és adományokat az alapítvány céljaira a Team Heart csapat tagjaként. Andrea könyveinek megvásárlásával is az alapítványt támogatod.
Még több információt a Csemete Alapítvány honlapján vagy Facebook oldalán találsz.
Tiszta szívemből kívánom, hogy Andrea céljai és a Csemeték minél több lelkes támogatóra leljenek.
Hajrá, Andrea!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése